Fénybe borult erőd

Kozma Péter képzőművész fényművészeti installációjának köszönhetően a Monostori Erőd sajátos térélménynek ad otthont egy estére. A speciális, nagy teljesítményű diavetítők segítségével kivetített kompozíciók beburkolják a Dunai Bástya teljes belső udvarát: a főtető, a homlokzat, sőt még a föld is a műalkotás részét képezi.

A magyar származású svájci Kozma Péter három évig tanult a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd az Iparművészeti Egyetem videó szakán diplomázott. Mindig is foglalkoztatta a tér, legyen az építészeti tér vagy egyéni élettér, és az egyetemi évek alatt a diavetítés térérzékelésre gyakorolt hatásaival kísérletezett. A Raypainting projektet alkotótársával, Berkes Dórával 1996-ban kezdte. A projektek során kézzel festett üveglapokat vetítettek különböző hatalmas felületekre. A többnapos eseményeken a zene, a tér, a színek és a jelenlévők kölcsönhatása nyújtotta a művészi élményt.

Az utóbbi tíz évben a művészpárost számtalan nevezetes helyszín bevetítésére kérték fel Európa különböző nagyvárosaiban. Legutóbbi jelentős munkájuk a berlini Brandenburgi kapu fényfestése volt márciusban. Az előző évek hatalmas projektjei során egy-egy alkalommal több tízezer négyzetméternyi felületet vetítettek be a Millenáris Parkban, a Deák téren és más hasonló helyszíneken. Ezek a munkák a világon egyedülállóak mind méretben, mind művészeti megoldás terén. Az ilyen óriási projekteknél elengedhetetlen a munkamegosztás: Dorka dolgozik a festményeken, míg Péter a térrel, az egész projekt dramaturgiájával foglalkozik.

Idén, a Raypainting projekttel párhuzamosan, a művészek önálló munkáikra is több időt szentelnek: külön-külön kisebb méretű vetítési projekteket is vállalnak, amelyekben saját elképzeléseiket valósíthatják meg. Kozma Péter idén hatodik alkalommal mutat be önálló térinstallációt, ezúttal a komáromi Monostori Erődben. A Dunai Bástya átfogó bevetítése a Raypainting projekt vizuális analízisének is tekinthető. A Raypainting kézzel festett üveglapjai helyett azonban a művész önálló alkotásaiban a digitális képalkotás lehetőségeit vizsgálja.

Az est folyamán az alkotó négy projektorból három különböző képet vetít egymás után a felületekre. A különböző térhatást keltő, szürreális, tájszerű víziók és fényfreskók a külső és belső tér nyitottságára, illetve zártságára reflektálnak.

Változtatás nélkül; az oldalon a szöveg angolul és magyarul is olvasható.